A két hónapos, igen intenzív felkészülés utolsó napjai már rendkívül feszülten teltek. Nagy és csapata tisztában volt a mérkőzés fontosságával, és ennek a súlyát és terhét Tibi körül szinte mindenkinek kitartóan viselnie kellett. Egy negyed évszázad hihetetlen mennyiségű munkájára kerülhetett korona ennek a nyáriasan meleg szeptemberi napnak az éjszakáján.

A felkészülést most is, mint az utóbbi pár évben minden alkalommal, Sensei Stefanovics József felügyelte és olyan stratégiát próbált megalkotni, ami teljes mértékben Tibi erősségeire épít.

Az ellenfél, Tino Groth egy rendkívül tapasztalt többszörös Vb. cím birtokos, jó amatőr boksz múltú német fiú volt. Tino elképesztően atletikus testalkatú, jó szellemű bunyós benyomását keltette, akinek a fazonja és a stílusa igen sokat sejtető volt.

A csapat, aki Tibi szurkolótáborának keménymagját alkotja, most sem hagyta cserben az egri srácot. Gyerekkori barátok, edzőtársak, sparring partnerek, barátnő, testvér, anya... mindenki ott volt, akik nélkül szinte lehetetlen lett volna ilyen makacsul végigcsinálni ezt a 25 évet. Ismét temérdek mennyiségű poén záporozott, így a hangulat nem hagyott kívánni valót maga után most sem.

Eljött azonban a pillanat, amikor Tibi már maga akart maradni. Szinte libabőröztünk a bemelegítés utolsó fázisában, mikor a lehető legélesebben csattantak már a kombinációk és legpontosabb fókusszal pattantak a comb- és fejrúgások. Érezni lehetett, hogy rendkívüli formában van a Bajnok.

A WKF Szervezet Európa-bajnokságának döntői után, az este utolsó és egyben a legfontosabb mérkőzését Nagy Tibor és Tino Groth vívta. Tibi rendívül határozottan kezdett és a taktikának megfelelően, külső és belső combrúgásokkal bombázta ellenfele mindkét lábát, akinek ezek a rúgások szinte rögtön problémát jelentettek.

A bokszoló múltú Groth, szinte azonnal fogásba menekült és ebből a pozícióból, bordára irányuló köríves térdrúgásokat engedett el. A vezető bíró gyorsan reagált és szétválasztotta Őket.

Ez a küzdő táv ismét Tibi bődületes dinamikájú combtámadásainak kedvezett. A balhorog - jobb - belső, hátsó combrúgás kombináció elemi erővel csapódott a német srác térd ízületei környékére, aki kétségbeesetten próbálta ezeket kéz összetételekkel kontrázni, majd ismét fogásba menekült.

Ekkor már a blokkoló bal lábszárán is teniszlabdányi duzzanat éktelenkedett. Tibi kitartóan rúgta a belső combot, amit a menet vége felé, blokkoló láb alatt, irgalmatlan erővel talált el, így Groth a földre huppant. Ha Kyokushin küzdelem lett volna a mérkőzés, Tibi már minimum wazaari-val (fél pont) vitte volna az első menetet. Megszólalt a gong és a német alig tudott visszavánszorogni a sarokba.

Stefanovics Sensei az aktuális, szünetbéli utasításokra tért rá éppen, mikor a hangosbeszélő bejelentette, hogy a németek feladták a meccset, mert olyan mértékű sérülést szenvedett versenyzőjük, ami már komolyan veszélyeztette volna az egészségét.

A magyar szekció felrobbantotta a csarnokot! Ennyi sikoltozó, ujjongó baráti arcot, ennyi őszinte örömöt régen tapasztaltunk már. Mindenki ölelgette az éppen mellette lévőt, majd rohanás a ringbe, hogy a nap, illetve az elmúlt negyed évszázad hősét is a szívére ölelje.

KÖSZÖNJÜK NEKED AZ ÉLMÉNYT TIBI SAN!
KÖSZÖNJÜK, HOGY A BARÁTAID LEHETÜNK!

schmidt péter