Mit érnek a vitaminok, ha itt a járvány? Milyen szövődményei lehetnek az influenzának és lehetnek-e mellékhatásai az oltásnak? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában Dr. Falus András és az ÁNTSZ volt az OrientPress Hírügynökség segítségére.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala kérdésünkre elmondta: az influenza figyelő szolgálat munkája 2011.40. hetétől 2012. 20. hetéig tart. Az influenzavírusok terjedése Magyarországon általában decemberben kezdődik. Az influenzával szembeni egyéni védettség kialakulásához pedig még novemberben érdemes az oltást kérni, ahhoz ugyanis kb. 2 hét szükséges. Dr. Falus András elmondta: teljes védettség nincsen, a védőoltás választásánál a védtelenség és a 80-90 százalékos védettség közötti nagy különbséget kell figyelembe venni. Hozzátette: védőoltás nélkül sem vagyunk teljesen védtelenek, de ez mindenkinek az egyéni állapotától függ, hiszen egy idősebb korú vagy alultáplált szervezet kevésbé tud védekezni, mint egy teljesen egészséges. A védettség részben a természetes immunitással, részben az adaptív, vagyis a szerzett immunitással függ össze – magyarázta a szakember.

Az OrientPress megkeresésére az ÁNTSZ elmondta, a térítésmentesen olthatók köre a 6 hónaposnál idősebb krónikus betegek, a várandós nők a várandósság hetétől függetlenül, azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervezik, ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt személyek; tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye-szindróma veszélye miatt); 65 éven felüliek egészségi állapotuktól függetlenül, az egészségügyi dolgozók és a szociális intézmények dolgozói. Mindenki más receptre írathatja fel az oltóanyagot, a patikákban a magyar vakcinán kívül még többféle elérhető, áruk 1-4 ezer forint között van. Kérdésünkre Dr. Falus András elmondta, a „krónikus” szó nem a betegség típusát, hanem elnyúltságát határolja körül, tehát idült, hosszú ideig tartó betegséget jelent. Hat hónapos korig pedig azért nem ajánlott az oltás, mert újszülöttként az immunrendszer erre a vakcinára több mellékhatással reagálhat. Egy túlzott immunreakció pedig gyulladással és lázzal járhat. Az ÁNTSZ hozzátette: ilyen esetben a környezetükben élők kérjenek oltást, mert ezzel nemcsak magukat védik, hanem csökkentik az influenzavírusok átadásának lehetőségét a családtagjaik körében.

Influenzaszezonban elsődleges célpont az idős korosztály, a krónikus betegségben vagy alultápláltságban szenvedők, illetve a vitaminhiányos emberek. De lehet-e egyáltalán vitaminnal védekezni a betegség ellen? Dr. Falus András szerint „immunrendszert erősítő anyag tulajdonképpen nincsen, ezek csupán marketing szövegek. Egy veszélyes tévhit, hogy extra vitamindózissal védekezik szervezetünk az influenza ellen. Specifikus védelmet csak a védőoltás jelent.” A legveszélyeztetettebb korosztállyal kapcsolatban az ÁNTSZ elmondta: mivel a mostani szezonban az influenza A(H3N2) vírus jelenlétére is számítani kell, így növekedhet az időskorúak körében előforduló súlyos megbetegedések, szövődményes esetek száma. Az influenza AH1N1 vírusa esetén azonban a legtöbb súlyos, intenzív ellátást igénylő szövődményes eset, és halálozás a fiatal illetve a középkorú, rizikócsoportba tartozó felnőttek között fordul elő. A terhesség során bekövetkező élettani változások miatt a várandós nőknél gyakoribb lehet a súlyos lefolyású influenza, ezért számukra idén is különösen javasolt az oltás, amely elölt vírust tartalmaz, biztonságos és hatásos. A vakcina beadása (akár a tervezett várandósság előtt is) nemcsak a várandós nőt védi, hanem születés után még körülbelül fél évig az újszülött is védett lesz. Emellett fontos, hogy egészségügyi dolgozók minél nagyobb arányban részesüljenek védőoltásban, hogy ne veszélyeztessék betegeiket a fertőzés átvitele révén.

Dr. Falus András szakember is mindenképpen azt javasolja, oltassuk be magunkat, akkor is, ha azt már az előző évben megtettük, mert az influenzának évről évre nagy a változékonysága. Ugyanígy nyilatkozott az ÁNTSZ is, mint mondták: „minden influenza szezonban újra be kell adatni azt a védőoltást, amelyet arra a szezonra gyártottak. Mind a (H1N1)2009 és H3N2 altípúsú influenza A vírus és az influenza B vírus cirkulációjával számolni kell a 2011/2012. évi influenza szezonban. Jelenleg azonban nem jósolható meg, hogy a vírusok közül melyik milyen arányban lesz jelen az országban és okoz megbetegedéseket. A háromkomponensű szezonális influenza elleni védőoltás a 2009-es H1N1, továbbá a H3N2 altípusú influenza A és az influenza B vírus idei szezonban várhatóan cirkuláló törzsei ellen nyújt védelmet, tehát elég egyetlen oltás, egyetlen vakcina a védettséghez.”

Emellett, ha nem oltatjuk be magunkat, különböző szövődményei lehetnek az influenzának. A legsúlyosabbak között Dr. Falus András a tüdővérzést említette, amely életveszélyt jelent, hiszen ebben az esetben a tüdőnek azok a sejtjei károsodnak, amelyek az oxigéncseréért felelősek. Emellett immunrendszer működéscsökkenést okoz, illetve több bakteriális megbetegedést idézhet elő a fertőzés.

Ezzel szemben a védőoltásnak lényegében nincsen mellékhatása. Mint a szakember elmondta, az elölt vírusokat valamilyen kísérőanyaggal kell adni, hogy hosszan hassanak, ezek az ún. adjuvánsok és ezeknek lehetnek bizonyos mellékhatásai, de nem jelentős és tartós szövődmények. Illetve, ha egyszerre több oltást kapunk, akkor az immunrendszerünk elfáradhat, s nem reagál olyan gyorsan mindegyikre. „Ezek általában megfordítható folyamatok, mint a fáradásunk is az, hiszen ha kipihenjük magunkat, elmúlik. A szervezetünk tehát önmegújító-képességgel rendelkezik, állandóan frissül, így a védőoltással csak átmeneti mellékhatások, míg az influenzával tartós vagy akár visszafordíthatatlan betegségek járhatnak.”

Az oltóanyag hatékonyságával kapcsolatban az ÁNTSZ elmondta, annak hatásossági és eredményességi vizsgálata rendszeresen megtörténik, a hazai vakcina gyakorlatban is hatásos, szaknyelven „eredményes” és biztonságos. Példaként említették, hogy a 2010/2011-es szezonban az általános lakosságban 4-ből 3 esetben (majdnem 75 százalékban); a krónikus betegek és 65 évnél idősebbek között 10-ből 9 esetben (átlagosan több mint 90 százalékban) előzte meg a megbetegedést az influenza elleni védőoltás – ezt laboratóriumi vizsgálatok erősítették meg.

Óvári Enikő