Hírek
2019. Május 27. 17:07, hétfő |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására magyar tudósok szerint
A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel hétfőn.
A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem "zsebre tehetőek" - írja a közlemény.
Hozzáteszik: az ideális kémiai szenzor olcsó, hordozható, kis energiafogyasztású, megbízható, azonnali, anyagszelektív és jól kiolvasható választ ad a környezeti levegő körülményei között is.
A mobiltelefonban már adott a hangolható fényforrás (a képernyő), adott a fényérzékelő (a kamera), szükséges lenne még egy optikai úton kiolvasható, és kémiailag szelektív érzékelő.
Pontosan ilyen anyagok kutatásával foglalkozik az MTA két kutatója, Kertész Krisztián és Piszter Gábor. Felfedezésük külön érdekessége, hogy a kémiailag szelektív szenzor nem egy bonyolult előállítási folyamat végterméke, hanem lepkék szárnyán képződik.
Egyes lepkék szárnyainak színét ugyanis nem festékek adják, hanem kitinből és levegőből felépülő nanoarchitektúrák, amelyeket úgy lehet elképzelni, mint az emberi hajszálnál mintegy ezerszer kisebb szemekből álló háromdimenziós "csipkét".
A pikkelyekben előforduló fotonikus nanoarchitektúra úgy hozza létre a színt, hogy szerkezetéből adódóan bizonyos hullámhosszúságú fény nem tud terjedni ebben a háromdimenziós csipkében, ezért visszaverődik róla. Hogy pontosan milyen színű fény verődik vissza a pikkelyekről, azt a csipke szerkezetét jellemző méretek szabják meg, valamint a csipkét alkotó anyag, és a levegő optikai tulajdonságainak különbsége. Ezt a különbséget törésmutató kontrasztnak nevezik.
A "csipkének" az a különleges tulajdonsága van, hogy különböző illó anyagok gőzeinek hatására megváltoztatja a színét. Ez annak tulajdonítható, hogy a "csipke" parányi üregei arra késztetik a gőzöket, hogy cseppfolyóssá alakuljanak bennük, és így megváltozik a fent említett törésmutató kontraszt - írja a közlemény.
Az MTA kutatói elsőként igazolták, hogy a kémiai érzékeléshez nincs szükség egy egész szárnyra, elégséges egyetlen pikkely is. Egy pikkely jellemzően 100 mikron hosszú, mintegy 50 mikron széles (ennyi az emberi hajszál vastagsága), és mindössze egyetlen mikron vastagságú. Ezért kiválóan alkalmas lehet mikroszkopikus méretű szenzorok építésére - olvasható a közleményben.
A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Szeptember 21. 09:25, szombat | Életmód
Árvíz: Ne legyenek katasztrófaturisták!
Szelfi helyett inkább segítsék a védekezést - kéri a rendőrség.
2024. Szeptember 20. 07:47, péntek | Életmód
Kiállítás nyílt a Városligetben a Magyarország 365 fotópályázat képeiből
Ingyenes fotókiállítás nyílt csütörtökön a Magyarország 365 fotópályázat tavalyi kiírásának díjazott, illetve legjobb képeiből a Városligetben.
2024. Szeptember 20. 07:46, péntek | Életmód
Jelentősen nőtt hazánkban az új elektromos autók forgalomba helyezéseinek száma
Az újonnan forgalomba helyezett tisztán elektromos személygépkocsik száma több mint másfélszeresére nőtt Magyarországon idén január-augusztusban a megelőző év azonos időszakához képest
2024. Szeptember 20. 07:43, péntek | Életmód
Nyugodt, őszies idő várható a hétvégén, sok napsütéssel
Nyugodt, őszies idő várható a hétvégén, sok napsütéssel, 21-26 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel és olykor megélénkülő széllel - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből.